Sok vagy kevés az állami alkalmazott? Ezt nemigen lehet megmondani, de az biztos, hogy a mostani kormány egyre kevesebbet költ az egészségügyre és az oktatásra. Demján Sándor VOSZ-elnök szerint túl sokat, a szervezet főtitkára meg azt sugallja, hogy a magyar közszféra munkavállalóinak a képességeivel lehet baj, azért van szükség több emberre a hivatalokban.

Lesz vajon sztrájk a BKV-nál? Az Egységes Közlekedési Szakszervezet a dolgozókat kérdezi arról, hajlandók-e munkabeszüntetéssel is tiltakozni a lehetetlen munkakörülmények miatt. Az érdekképviselet vezetője szerint egy biztos, a cég béremelési ajánlata miatt sokan elégedetlenek.

Nincs azzal semmi baj az Alkotmánybíróság szerint, hogy a közfoglalkoztatottakat mindössze húsz nap szabadság illeti meg évente, miközben a „rendes” munkavállalóknak életkoruktól függően pótszabadság is jár, ami egy 25 esztendős dolgozó esetében plusz egy, de 45 év felett már tíz nap.

Jövőre legalább a szakszervezeti tisztségviselőket valamivel nehezebb lesz kirúgni, de a munka törvénykönyvében más lényeges változás nem történik. Illetve még valami: a „munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást (…) megfelelően módosítani”. De hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, nemigen tudni.

Alapvetően a dolgozók megbecsülésének hiánya miatt alakulhatott ki súlyos munkaerőhiány a Magyar Postánál – véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ha a cég emiatt tényleg már az alaptevékenységének ellátásra is képtelen, az szerinte nem maradhat következmények nélkül.

Nem lesz népszavazás december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról, mert a referendum elrendeléséhez szükséges kétszázezer aláírásnak csupán a harmada gyűlt össze. A kezdeményező Bíró Zoltán szerint a jogszabályi környezet is alaposan megnehezíti a szervezők dolgát.

Ne feledjük: a munkavégzés közben, a munkahelyen bekövetkező erőszak elviselése – bárki is lépjen fel mások emberi méltóságát sértő módon – nem „része” a munkavállaló fizetésének. Ezért nem is kell eltűrni azt.

A gazdaságilag aktív népesség nettó átlagkeresete a KSH adatai szerint 1960 óta nem nőtt olyan arányban, mint amennyivel Mészáros Lőrinc vagyona egyetlen év alatt. Most ugyanis reálértéken nagyjából mindössze kétszer annyi a havi jövedelmünk, mint 57 éve.

A magyar dolgozó kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott a munkaadónak és az államnak egyaránt. Hisszük azonban, hogy egy egészséges struktúrában a gazdaságnak a társadalmi fejlődést kell szolgálnia, és nem a társadalmi folyamatokat kell a gazdaság igényeinek alárendelni. Magyarországon az utóbbi nyolc évben mást tapasztaltunk, s az egykor megálmodott szociális piacgazdaság helyébe egy avitt urambátyám-rendszer lépett.

Az Európai Unióban átlagosan 39,6 százalék a nemek közötti bérkülönbség az összkeresetet tekintve – persze a nők kárára. A nők órabére 16,3 százalékkal kisebb, mint a férfiaké, de Magyarországon a különbség „csak” 14 százalék, míg a teljes jövedelmet tekintve a férfiak előnye már 32 százalék.