Az Európai Unióban átlagosan 39,6 százalék a nemek közötti bérkülönbség az összkeresetet tekintve – persze a nők kárára. A nők órabére 16,3 százalékkal kisebb, mint a férfiaké, de Magyarországon a különbség „csak” 14 százalék, míg a teljes jövedelmet tekintve a férfiak előnye már 32 százalék.
Cselekvési tervet terjesztett be hétfőn az Európai Bizottság (EB) azzal a céllal, hogy mielőbb felszámolják a nemek közötti bérszakadékot, amelynek mértéke a legfrissebb adatok szerint átlagosan 16,3 százalék az Európai Unióban – tudósított az MTI . A bizottság a közleményében kiemelte: az "üvegplafon" áttörése érdekében olyan projekteket kívánnak finanszírozni, amelyek a várakozások szerint javítanák a nemek egyensúlyát a vállalatvezetés minden szintjén, illetve ösztönöznék a kormányokat és a szociális partnereket, hogy hozzanak ennek céljából konkrét intézkedéseket.
Az elmúlt években nem csökkent a bérszakadék, s ez nagyban annak tulajdonítható, hogy a nőket általában rosszabbul fizetett ágazatokban alkalmazzák, kevesebbszer léptetik elő, illetve a nők többször szakítják meg a karrierjüket és több fizetetlen munkát végeznek. A brüsszeli testület által közzétett adatok szerint az Európai Unióban átlagosan 39,6 százalék a nemek közötti különbség az összkeresetet illetően. A nők órabére átlagosan 16,3 százalékkal kisebb, mint a férfiaké.
Az EU-tagállamok rangsorában Magyarország a középmezőnyben található. A nemek átlagos órabére közötti különbség hazánkban 14 százalék a férfiak javára, az összkeresetben jelentkező szakadék pedig 32 százalék.
Az Eurobarometer hétfőn közzétett felméréséből kiderült, hogy tíz uniós polgárból kilenc nemcsak a társadalom és a gazdaság szempontjából, hanem saját magára nézve is fontosnak tartja az egyenlőség előmozdítását, s ugyanennyien elfogadhatatlannak tartják, hogy azonos munkáért a nők kevesebb fizetést kapjanak. Ugyanakkor a válaszadók nyolcvan százaléka szerint a férfiaknak ugyanúgy ki kellene venniük a részüket a házimunkából és a gyermekgondozási célú szülői szabadságból, mint a nőknek. Emellett a megkérdezettek fele azon véleményének adott hangot, hogy több nőnek kellene politikai döntéshozatali pozícióban lennie.
„A nemek közötti egyenlőség alapvető jog, amelyet az uniós szerződésekben fektettek le. Noha a nőknek Európa-szerte joguk van az egyenlőséghez, a biztonsághoz és a társadalmi szerepvállaláshoz, túl sokan vannak, akik számára e jogok még nem kézzelfoghatóak. Olyan viselkedésbeli és politikai változásokat kell elősegítenünk, amelyek javítják polgáraink életét” – fogalmazott Frans Timmermans, az EB első alelnöke.
„A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Még mindig széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmaiban elfogadhatatlan! Fel kell számolni a bérszakadékot, hisz a nők számára épp a gazdasági függetlenség szolgál a legjobb pajzsként az erőszakkal szemben" – közölte Vera Jourová, a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.
November első napjaitól „ingyen” dolgoznak a nők az Európai Unióban – közölte a kamaraonline.hu. A gazdasági portál idézte az Európai Bizottság véleményét, amely szerint „döbbenetes és elfogadhatatlan igazságtalanság” a férfiak és a nők fizetése közötti 16,3 százalékos különbség. Az Egyenlő Díjazás Európai Napja idén november 3-ára esett, ami azt az időpontot jelzi, amikortól a nők – férfi munkatársaikkal összehasonlítva – gyakorlatilag már nem kapnak fizetést a munkájukért. Jelenleg ez az időszak az évből csaknem két hónapot tesz ki – hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság.
Az unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a férfiak valamennyi tagállamban többet keresnek, de az eltérés mértéke nagyon különböző: míg Észtországban, Csehországban, Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban meghaladta a húsz százalékot, addig Luxemburgban és Olaszországban mindössze 5,5, Romániában 5,8, Belgiumban pedig 6,5 százalék volt 2015-ben. Magyarországon ez a mutató 14 százalék.
Az EU-ban a nők az oktatás területén legalább olyan jól teljesítenek, mint a férfiak, de a munkaerőpiac nem tükrözi ezt a tényt. Míg 2016-ban az EU-ban a nők 33 százaléka, s a férfiak 29 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, a nők általános foglalkoztatási aránya 11 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál. Ráadásul az EU legnagyobb vállalatainak csúcsvezetői pozícióiban továbbra is kevés nőt találni: a vállalati igazgatótanácsok elnökei közül csak minden 14. nő, a vezérigazgatókat tekintve pedig az arány még rosszabb: 20-ból mindössze egy.
(Fotó: hu.123rf.com)
