Fehér könyvben foglalta össze a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy a munkavállalók érdekében milyen intézkedéseket várna el a következő kormánytól. Ezt a kiadványt a választáson induló pártok rendelkezésére bocsátották, és több politikai szervezettel egyeztetés folyt erről. AZ LMP máris írásban közölte az álláspontját a dokumentummal kapcsolatban.

Az érdekegyeztetés lényegi eleme a kormányzat döntés-előkészítési folyamatában való részvétel, s ennek rendjét a jogalkotási törvény szabályozza is, például valamennyi törvény- és rendelettervezetet a kabinet honlapján nyilvánosságra kellene hozni – elvileg. A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt reméli, a választáson induló pártok komolyan veszik, hogy a hatalomra kerülésük esetén – a Fidesszel szemben – készek lesznek az érdemi párbeszédre.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti választás előtt egyetlen politikai párttal sem köt együttműködési megállapodást – ezt erősítette meg a konföderáció szövetségi tanácsa a testület csütörtöki ülésén. Politikai szervezetekkel készek a munkavállalók helyzetét érintő kérdésekben egyeztetni, de csak konkrét ügyek mentén.

A magyar szakszervezeti konföderációk szolidáriasak az önkormányzati köztisztviselők fizetésének emelése érdekében meghirdetett sztrájkban résztvevő munkavállalókkal. Jelentős részük tíz éve egyetlen fillérnyi fizetésemelést sem kapott, ami teljesen elfogadhatatlan, s a közszolgáltatások ellátásnak színvonalát is veszélyezteti.

Az egészségügyi ellátórendszer működtetése nem kormányzati ajándék: ennek fedezetét a dolgozók befizetései teremtik meg, ezért joggal követelhetnek beleszólást abba, hogy a pénzüket miként használják fel. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ezért vissza kell állítani a társadalombiztosítási önkormányzatokat.

Ha nyolcvanezer forintra emelnék Magyarországon a nyugdíjminimum összegét, a nettó átlagfizetéshez képest az akkor is kevesebbet érne, mint egy hasonló nyugellátás Brazíliában. És akkor mit kezdjünk a mostani 28 és fél ezer forinttal? A Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti választás előtt a Fehér könyvében a hazai nyugdíjrendszer lehetséges átalakításának irányait is próbálja számba venni.

Egyik legfontosabb feladatának tekinti Nemes Gábor, hogy közreműködjék a szociális partnerek – a kormány, a munkaadók és a munkavállalók – közötti párbeszéd korábban lebontott intézményrendszerének helyreállításában. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője és a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja a DK képviselőjelöltjeként indul a 2018-as parlamenti választáson.

A magyar munkás fizetése esetleg csak harmada-negyede a németéhez képest, vagyis nálunk az élőmunka költsége sokkal alacsonyabb. A jóval szerényebb bérért viszont a foglalkoztatottak egy multinál ugyanannyi idő alatt nagyjából ugyanannyit termelnek, vagyis lényegesen kisebb részt kapnak a profitból.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyetért az önkormányzati dolgozók követeléseivel, ezért szolidaritását fejezi ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett önkormányzati sztrájkkal kapcsolatban.

Kétségtelen, hogy a reálkeresetek Magyarországon mintegy tíz százalékkal nőttek tavaly, de Angliában az éves átlagfizetés átszámítva közelít a tízmillió forinthoz, ami háromszor annyi, mint nálunk. Egyelőre még cserélnénk velük.