A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyetért az önkormányzati dolgozók követeléseivel, ezért szolidaritását fejezi ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett önkormányzati sztrájkkal kapcsolatban.
Kilencvennyolc önkormányzati hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében meghirdetett pénteki és hétfői sztrájkhoz – közölte az MKKSZ elnöke pénteki sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.
Boros Péterné elmondta, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy negyven százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Ez szerinte jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában – hangsúlyozta. Törvényesen sztrájkolni ugyanis csak ott lehet, ahol működik szakszervezet és a dolgozók több mint fele támogatja az akciót. Ez a feltétel a 990 magyarországi önkormányzati hivatal közül most 98-ban valósult meg – tette hozzá az elnök.
Közölte, a munkabeszüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy a tíz éve változatlan köztisztviselői illetményalap a jelenlegi 38 650 forintról hatvanezer forintra emelkedjen. Arra számítanak, hogy a sztrájk után leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést – jelentette ki.
Az elnök megjegyezte, nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a kétszázezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete. Véleménye szerint a bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak annak ellenére sem, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek.
Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője csütörtöki kijelentését, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. Az önkormányzati köztisztviselők követelése nem politikai indíttatású, hanem gazdasági jellegű – hangoztatta az MKKSZ elnöke. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak.
Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog. A képviselő úgy fogalmazott, a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak végső eszköz, és nem cél, hiszen a sztrájkolók nem kapnak fizetést a munkabeszüntetés idejére.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, pénteken és hétfőn több tucat kéményseprő csatlakozik az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez a törvény által lehetővé tett szolidaritási sztrájkkal.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, úgy vélekedett, „az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon”, ha ugyanis a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe mennének.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyetért az önkormányzati dolgozók követeléseivel, ezért szolidaritását fejezi ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett önkormányzati sztrájkkal kapcsolatban.
A MASZSZ támogatja, hogy egységes közszolgálati életpályamodellt vezessenek be, mert elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatoknál, illetve a központi államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak jelentős része tíz éve nem részesült fizetésemelésben. Ez azért is felháborító, mert a bruttó minimálbér 2008-ban 69 ezer forint volt, mára azonban 138 ezer forintra emelkedett.
A reálkeresetek ugyanezen időszak alatt több mint negyven százalékkal nőttek, ezzel szemben a közszférában sokan évek óta ugyanannyi fizetésért dolgoznak. Emiatt a szakképzett alkalmazottak egy része másutt akar boldogulni, ami már a polgármesteri hivatalok működőképességét veszélyezteti.
Egyetért azért a MASZSZ azzal, hogy a közszolgálati tisztviselők tíz éve változatlanul alig több 38 és fél ezer forintos illetményalapját emeljék fel hatvanezer forintra, mert nettó 100-120 ezer forintért egyre inkább lehetetlen megfelelő szakembereket találni az önkormányzati hivatalokba. Ugyanakkor egységes, a helyhatóságok által foglalkoztatott köztisztviselőkre is érvényes szabályokat kell megállapítani, s az önkormányzatok számára, ha az indokolt – mert a helyi bevételekből nem fedezhető –, a központi költségvetésből kell biztosítani a magasabb illetmények kifizetéséhez szükséges forrásokat.
(Fotó: 24.hu)
