Az új tb-törvény azonnali visszavonását követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség, mert embertelennek, a szolidaritás sárba tiprásának tartja azt, ahogyan a kormány csaknem félmillió embertől készül megvonni az orvosi ellátást. Ez a törvény beteget az orvos ellen, munkavállalót a munkáltató ellen, egészséges embert a beteg ellen fordíthat. Az érekszövetség felszólítja a köztársasági elnököt: ne írja alá törvényt.

Biztonsági védelmet kérnek a közfeladatot ellátó BKV-sofőrök, mert elegük lett a rendszeres bántalmazásból, amit az utasoktól kell elszenvedniük. A járművezetők mostantól naponta jelentik az őket ért atrocitásokat azon a panaszvonalon, amelyet a Budapesti Közlekedési Központ e célra rendszeresített – igaz az utasok számára. A telefonos akcióra a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet is buzdítja a járművezetőket.

Elsők között csatlakozott a Pedagógusok Szakszervezete november 30-ra meghirdetett tüntetéséhez, sőt, országos mozgósításba kezdett a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ez nem politikai megmozdulás, de nem is csupán szolidaritási tüntetés lesz, hanem a gyerekek jövőjéért folytatott egyre élesedő harc, amit összefogással meg kell nyerni – szögezte le Kordás László elnök.

Jóval három százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig igazságosabb számítást, a vegyes indexálású rendszer bevezetését követeli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. Nem először állítják, hogy nyugdíjasok százezrei nyomorognak, miközben legalább tíz hónapig a legszegényebbek, a létminimumon vagy alig a felett élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.

Megszűnnek a munkaügyi bíróságok, így a törvényszéki elnökök határozhatják meg, melyik bíró milyen ügyeket tárgyalhat. Emiatt semmi garancia nincs arra, hogy továbbra is a munka világa területén korábban nagy gyakorlatot szerzett bírók ítélkezhetnek majd a munkavállalók peres ügyeiben. Ezzel az érdekérvényesítés utolsó fontos bástyája is elesett – reagált a munkaügyi ítélkezés átalakításának hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Nem tett béremelési ajánlatot a BKV vezetése a bértárgyalás-sorozat csütörtöki nyitófordulóján. A cégnél működő érdekképviseletek viszont mostanra felsorakoztak az Egységes Közlekedési Szakszervezet mögé, amely már október elején – elsőként – közölte, hogy 15 százalékos emelést tart elfogadhatónak.

Új típusú hároméves bérmegállapodást, munkaidő-csökkentést, 3 millió forintos hűségpénzt, a kedvezményes nyugdíjba vonulás új rendszerét, valamint értékesebb cafetériát is követel a Vasutasok Szakszervezete abban a 14 pontos csomagban, amelyet rendhagyó módon a MÁV-csoport vezetésének felkérésére tett a döntéshozók asztalára. 

Egyre feszültebbek a BKV-nál dolgozók, nem tudják ugyanis, hogy a jövő évi béremelést mennyire befolyásolja a tulajdonosi összetételben bekövetkezett változás, valamint a főpolgármester-váltás. Bértárgyalásról egyelőre szó sincs, a vezérigazgató nem is válaszolt az Egységes Közlekedési Szakszervezet egyeztetési kezdeményezésére, s a 15 százalékos béremelési követelésre sem.

Kiderült, megdöbbentően sajátosan értelmezték a hároméves bérmegállapodást a Vasútegészségügyi Nonprofit Kft.-nél: a cégnél úgy vélik, mivel a 2017-2019-re kötött egyezség ez év végén lejár, ezért a bérek visszaállnak az eredeti szintre, s ennek megfelelően módosították mintegy 900 alkalmazottjuk munkaszerződését.

A kormány két éve nem tarja be a szociális ágazatban dolgozóknak tett ígéretét, s ha továbbra sem születik egyezség, a szakszervezetek ismét sztrájkot hirdetnek. Az érdekképviseletek kizárólag törvényes munkabeszüntetést szerveznek, így a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodás hiánya miatt most kénytelenek a 2019. október 10-re meghirdetett munkabeszüntetést elhalasztani, és várják, hogy erről a bíróság döntsön.