MASZSZ nyugdíjastagozata: A szavazatunk nem eladó

A nyugdíjasok megalázónak tartják a rezsiutalványt

2019. augusztus 27. - Magyar Szakszervezet

rezsi.jpgVégtelenül megalázónak és igazságtalannak is tartja a nyugdíjasoknak szánt 9 ezer forintos rezsiutalványt a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozata.  Az egyeztetés nélküli, hirtelen ötlettel a kormány egyértelmű szándéka az idős emberek szavazatának megvásárlása az őszi önkormányzati választásokra.

Tovább

Az adórendszer átalakítását sürgeti a legnagyobb szakszervezeti szövetség

maszsz_2.jpgAz egykulcsos adórendszer sürgős változtatását szorgalmazza ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, mert véleményes szerint ezzel lehetne javítani azon a szégyenteljes helyzeten, amelyet a közelmúltban az Eurostat is feltárt: a régiós országok közül a magyaroknál már csak Bulgáriában élnek rosszabbul.

Mielőbb változtatni kell az egykulcsos adórendszeren, ha azt akarjuk, hogy Magyarország feljebb lépjen az életszínvonal-lista csúfos utolsó helyéről vagyis, azok is jobban éljenek, akiknek most éppen csak a szűkös megélhetésre telik – véli Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint annak ellenére, hogy a kormány mást állít, jól láthatóan egyenes út vezetett oda, amelyet a közelmúltban az Eurostat (az Európai Bizottság egyik főigazgatósága) a napokban kimutatott: szégyenteljesen rosszul élnek a magyarok.

Legalábbis nagy részük, mert az a nemzetközi kutatásból is kiderült, annyira rosszul élünk, hogy már lassan Romániában is jobb a helyzet, s a régiós országok közül csak Bulgária vannak mögöttünk. Kordás szerint a szövetség számára ez sem volt meglepő, hiszen a MASZSZ jó ideje rendszeresen jelezte: döbbenetes az életszínvonal-különbség a néhány százezer nagyon gazdag ember alkotta szűk réteg és a keményen dolgozó többség között.

Így aztán természetesen az a szintén friss Eurostat-jelentés sem lepte meg a szakszervezetet, amelyből egyebek között az is kiderül, hogy a magyarok fele évek óta egyetlen hétre sem megy nyaralni, mert nincs rá pénze. Vagyis, a munkavállalók nagy része szinte soha nem tudja kipihenni magát, nem képes megfelelően regenerálódni. Ez borzasztóan veszélyes, különösen a fizikai munkások körében – szögezte le Kordás.

Ők azok, akiknek nem csak megtakarítása nincs, de a szűkös megélhetésen, a létfenntartáson kívül semmi másra nem futja. A MASZSZ elnöke egyébként az szja 10 százalék alá csökkentését is többször szorgalmazta. Szerinte már az is jelentős javulást eredményezne a legszegényebbek körében, ha legalább a minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók személyi jövedelemadója lenne kevesebb.  

Az Eurostat a jelentésében arról is beszámol, hogy a magyar állam korántsem áll olyan rosszul a listán, mint a háztartások, vagyis a magyar családok többsége. Az állami kiadásokat figyelembe véve ugyanis nemhogy nem sereghajtók  vagyunk, hanem a középmezőny végén űllunk. Kordás László szerint ez arról is árulkodik, hogy az egyes emberek boldogulását mélységesen alárendelik a kormány és egy szűk elit bőséges költéseinek, jólétének.

Kordás úgy látja, a helyzet egyszerűen tarthatatlan, sürgősen változtatni kell az egykulcsos adórendszeren, hogy az alacsonyabb jövedelműeknél több maradjon megélhetésre. Ez azonban csak úgy hozhat látványos javulást, ha a béreket is megfelelő mértékben fogják emelni – szögezte le.

A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek igaza volt, amikor nem írta alá a nyolc százalékos minimálbéremelést

ma_jus1ke_p.jpgGyőzelmi jelentés a Központi Statisztikai Hivataltól: egy év alatt több mint 11 százalékkal nőttek az átlagbérek. A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek tehát igaza volt, amikor nem írta alá a minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum nyolc százalékos emeléséről szóló megállapodást.

Tovább

Tovább szakadunk le Szlovákiától?

fizete_semele_s.jpegElképesztő, hogy a magyar kormány minimálbérrel kapcsolatos tavalyi döntése nyomán még inkább leszakadunk Szlovákiától is. Ott jövőre átszámítva 157 ezer forint lehet a minimálbér nettója, ami most nálunk nem egészen százezer forint, de 2020-ra is csak 107 ezer lesz...

Tovább

Útlezárásokkal tiltakoztak a vasasok az esztergomi Suzuki-gyárnál

u_tza_r1.jpgFélpályás útlezárásokkal tiltakozott hétfőn a Vasas Szakszervezeti Szövetség az esztergomi Suzuki gyárnál. Az érdekvédők azért léptek fel, mert a cég még mindig nem a jogszabályok szerint vállalja a kapcsolatot a szakszervezettel.

Tovább

Hatástanulmány nélkül készülnek a regionális közlekedési központok és a Volánbusz összeolvadására

vola_nbusz_1.jpgA regionális közlekedési központok összevonása több mint 18 ezer munkavállalót érint, miközben nem készült sem a dolgozók, sem az utazók érdekeire figyelemmel hatástanulmány. Ami biztos: már ma is a bruttó 310-320 ezer forintos átlagfizetésért nem egyszer napi 12 órás munkaidőre kényszerítik a dolgozókat, s ez komoly aggályokat vet fel.

Tovább

Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozata: igazságtalan az inflációhoz kötött nyugdíjemelés

nyugdi_j_1.jpgA Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjastagozatának határozott álláspontja, hogy az öregségi ellátásokat nem lehet csupán az inflációhoz kötni, mert a munka világából visszavonult szépkorúak jelentős szerepet vállaltak abban, hogy az ország most milyen gazdasági teljesítményre képes. Emiatt havi 23 ezer forintot vesznek ki a zsebükből azzal, hogy a nyugellátások összegének emelését csak az inflációhoz igazítják, s a bérek emelését, a GDP növekedését nem veszik figyelembe.

Tovább

A kereskedelmi szakszervezetek társadalmi párbeszédet akarnak az üzletek vasárnapi nyitva tartásáról

Tovább

Sokat javult a szakszervezetek megítélése a fiatalok körében

rabszolganapi.jpgSok fiatalt sikerült megnyerni azzal, hogy a civil szervezetek, a pártok, a diákok és a szakszervezetek tavaly együtt tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen. Az érdekképviseletek ismertsége és megítélése a megmozdulások nyomán számottevően javult.

Tovább

Európai Szakszervezeti Kutatóintézet: Magyarország még mindig nem érte el a 2008-as válság előtti reálbérszintet

rea_lbe_rek.jpgA reálbérek nem követik a termelékenység emelkedését, ezzel a növekedés béremelés nélkül következik be az Európai Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint. A magyarországi mutatók – hét másik uniós tagállammal együtt – még mindig nem érték el a 2008-as válság előtti inflációval kiigazított reálbérszintet, mert mínusz egy százaléknál tartunk.

Tovább